49.Jöttem /nem tudom kiirta./ |
|
|
Jöttem.
Az Isten küldött.
Azt mondta, már várnak rám,
S majd befogadnak.
És szeretni fog engem
Egy kis család.
A végtelenből
A semmivel kezembe elindultam,
S az ismeretlenig
A semmivel kezembe eljutottam.
Itt megálltam.
Az IDŐRE vártam.
Közben megnőttem,
Felbátorodtam
És megerősödtem.
Végül pedig kiszakadtam,
A sötétből a fényre,
A magányból az ölelésre,
A vízből a szárazra,
Az álomból a valóra.
S végre megláttam.
Az arcokat,
Melyekre vártam.
S akkor tudtam,
Hogy jó helyre jöttem.
Engem IDE küldött az Isten. "
|
48,Falu Tamás: Anyád |
x |
|
Falu Tamás: Anyád
Aki jó volt hozzád, az volt az anyád,
minden pillanatban gondolt Ő reád.
Ha sorsod megvadult, s látta, hogy elüt,
félre tolt az útból, s elé Ő feküdt.
Aki jó volt hozzád, az volt az anyád,
ha fáztál, a lelkét terítette rád.
Átvette terhedet, hogy azt ne te vidd,
simogatta sebed, sírta könnyeid.
Hogyha megbántottad - mért bántottad őt?
Nem sírt Ő sohasem a szemed előtt.
Nem hangzott ajkáról soha-soha vád,
akihez rossz voltál, az volt az anyád..
|
47,Takács Irén: Az édesanya |
x |
|
Takács Irén: Az édesanya
Ha beteg vagy, fáradt,
És ha gyötör a bánat,
Betakar, vigasztal,
Megveti az ágyad.
Szeresd ezért nagyon
Az édesanyádat!
Sokszor bizony rossz vagy,
Talán nem is láttad
Mikor a két szemén
Könnyek vontak fátylat.
Tiszteld ezért nagyon
Az édesanyádat!
Ő mindig gondol rád,
Megvarrja a ruhád,
Egész nap dolgozik,
Késő estig fárad.
Tiszteld, szeresd ezért
Az édesanyádat!
Gondolj mindig arra,
Hogy a legdrágábbat
Addig kell szeretni,
Míg melletted állhat.
Tiszteld, szeresd ezért
Az édesanyádat!
Szeresd édesanyádat
Ő az, aki halkan
Bölcsőd fölé hajol,
Ő az, aki neked
Altató dalt dalol.
Megmosdat, megfürdet
Megfésül szépen,
Tündér mesét mond
Lágy téli estéken.
Amikor beteg vagy
Ő az, aki ápol,
Két szemében mennyi
Aggódás, gond lángol.
Ő az, aki mindig
Imádkozik érted
Nincs, óh nincs határa
Nagy szeretetének.
Tele van a lelke
Érted égő fénnyel,
Ne bántsd meg őt soha
Engedetlenséggel.
|
46,Köszönet |
David L. Weatherford |
|
|
Gyengéd irányításod befolyásolt mindenben, amit tettem, amit teszek, és amit valaha tenni fogok.
|
45, Az édesanya |
x |
|
|
Nincsen a gyermeknek
Olyan erős vára,
Mint mikor az anyja
Őt karjaiba zárja.
|
44,Gyermekáldás |
Paplogó Mónik |
|
|
Hónapokat várok, hogy megismerjelek,
Hogy megfogjam kezed, s megérintselek,
Három hónappal ezelőtt csak tudtam létedet,
De ma már végre érzem jelzéseidet.
|
43, Várnai Zseni: Úgy megnőttél, szinte félek |
x |
|
|
Amikor még piciny voltál,
olyan nagyon enyém voltál,
engem ettél, engem ittál,
rám nevettél, nekem ríttál.
Mikor később nagyobb lettél,
|
42,Meredith Gray: Inkább lennék |
x |
|
|
Inkább lennék anya
Mint bármi a világon.
Gyermeket nevelni
Szebb, mint a legszebb álom.
|
41, Osvát Erzsébet: Kengurusdi |
x |
|
|
Kötényt kaptam
nagy-nagy zsebbel,
babám hordom benne.
|
40, Emlékezés Tamaska Gyula |
x |
|
|
Nagyon rég volt, mikor anyám
az ágyam fölé hajolt
és mosolyát szórva reám,
szép altatódalt dalolt.
|
39, Fekete kenyér |
Petőfi Sándor |
|
|
Petőfi Sándor: Fekete kenyér
Miért aggódol, lelkem jó anyám?
Hogy kenyeretek barna, emiatt?
Hisz meglehet, ha nincs idehaza,
tán fehérebb kenyérrel él fiad?
De semmi az! Csak add elém, anyám,
bármilyen barna is az a kenyér!
Itthon sokkal jobb ízű énnékem
a fekete, mint máshol a fehér!
|
38, Kertbe ment |
Áprily Lajos |
|
|
Uram, én nem tudom, milyen a kerted,
a virágod és a pázsitod,
Én nem tudom, virágok ültetését,
ágyásaidban hogy igazítód.
|
37, Selyemfészek |
x |
|
|
Selyemfészek tenyerében
Gyönge napfény melegében
Felbukkant egy jövevényke
Sűrű pihe kicsiny szárnyán
Máris indulna serényen
Pedig az utat se tudja
|
36, A hangod |
Garai Gábor |
|
|
Félálmomban telefonoztál.
Hallottam zengő hangodat.
Amikor már-már haldokoltál,
akkor is így hallottalak:
a tested rom volt, de a hangod
úgy szállt, mint hódító zene;
|
35,Anyám |
? |
|
|
Mikor legelső csókot reám leheltél,
Anyám, Te Édes, mondd,
már akkor is, miért szerettél?
Kis béka-testem, akkor még nedves; véresen.
|
34, Édesanyám |
Nagy Ferenc |
|
|
Van egy szó, van egy név ezen a világon,
Melegebb, színesebb, mint száz édes álom.
Csupa virágból van, merő napsugárból
|
33, Zsoltár |
Ratkó József |
|
|
Az anyák halhatatlanok.
Csak testet, arcot, alakot
váltanak; egyetlen halott
sincs közülük; fiatalok,
mint az idő.
|
32, Anya csak egy van |
x |
|
|
Anya csak egy van, ki megszüli gyermekét,
A véréből, húsából való picinyke emberkét.
|
31,Gyerekemnek |
Csere Andrea |
|
|
Megfogantam-megfogantál,
a méhemben fészket raktál.
Csöppnyi élet szívem alatt,
|
30, Anyaság |
Rabindranath Tagore: |
|
|
- Honnan jöttem? - kérdezte édesanyját a gyerek. - Hol szedtél fel engem?
Az anya keblére vonta magzatát, majd könnyes mosollyal szólt:
- Szívemben rejtőzködtél, kedvesem, mint örök vágy.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
