Keddasszony, avagy Szent Anna

Szent Annához, Mária édesanyjához, tiszteletéhez sok legenda és ünnep fûzõdik a magyar néphagyományban. Bár érdekesség, hogy a kanonizált evangéliumokban nem sok szó esik róla, a nevét pedig meg sem említik. Csak az apokrif Jakab evangélium ad némi tájékoztatást róla. Szent Anna a szent család matriarchája, a család, a nemzetség oltalmazója, a gyermekáldás patrónája. Az asszonyi munka, a család és a rászorulók szolgálatának példaképe, a haldoklók és a bányászok védelmezõje. Népi legendáink a keresztény hagyományok ellenére megõriztek valamit Szent Anna képében egy õsi, réges-régi asszonyból, aki a családi tûzhelyt õrzõ, a gyermekáldás kérõ és örömmel fogadó asszonyokat, a könnyû szülést kérõket segítette, jelképezte. Egy õsünket, egy szentünket, akit gondoskodó családanyánkként tiszteltek. Õ volt a Szeged környéki asszonyok Keddasszonya. A Szent Annának szentelt kedd, évszázadokon, talán évezredeken át, asszonyi dologtiltó nap volt. Amely napot az õ tiszteletének kellett szentelni, amikor megpihenhetett a családért csöndben dolgozó, asszonyi sorsát békében elfogadó és kiteljesítõ nõ. Szöregen még a múlt század végén is újhold keddjén misét mondattak az idõs asszonyok Szent Anna tiszteletére, Tiszaszigeten pedig virágos ágat állítottak a templomban. A keddi nap Annának szentelését egy Európa-szerte ismert hagyomány egy gazdag magyar ifjú legendájához köti, aki kilenc kedden gyújtott gyertyát Szent Jakab tanácsa szerint Szent Anna tiszteletére, és életének nehéz eseményeikor, Õt kérte, és Szent Anna meg is segítette. Tápa környékén jegyezték fel, hogy a várandós asszonyok a keddet, - Szent Annát kérve könnyû szülésért és egészséges gyermekekért - böjttel szentelik meg. Hagyomány a pünkösd utáni kilenc keddi böjtölés a gyermekáldást kérõk, a nõi betegségektõl szenvedõk körében is, melyet a Szent Anna napi ünneppel fejeztek be. Szent Anna ünnepe figyelmeztetõ nap is. Mostantól kezdve kezdett hozzá a hódmezõvásárhelyi és csíki fehérnép a kendermunkához, a nyüvéshez. Kenyeri asszonyai, lányai Szent Anna hajnalán az angyalok társaságában meglátják Szent Annát a fölkelõ napban. Hercegkuton és Károlyfalván szokás, hogy a faluból származó papok Anna napra hazajönnek, a családdal ünnepelni. Szanyról jegyezték fel, hogy a határban egyszer hideg télen kivirágzott egy vadkörtefa, amelyen Szent Anna képe függött. A csoda láttára a falu népe kápolnát építtetett 1753- ban. Szent Anna személyében több táján is hazánknak, olyan szent emléke él a magyar ember szívében, akikhez ifjak és leányok is fordulnak segítségért, mint a szerelem és a család oltalmazója. Emlékezzünk hát Szent Annára, a Kedd Asszonyára, mint tizenkét õsünk egyikére szeretettel és tisztelettel a neve napján.